Hírek: Aktualitások

Öngyilkosságok: még mindig a sereghajtók között (2013-01-12)

Öngyilkosságok: még mindig a sereghajtók között Társadalom - Évek óta nem csökken az öngyilkosságok száma Magyarországon

A gazdasági válság, a munkanélküliség növekedése és a pszichiátriai ellátás helyzetének romlása - szakemberek szerint elsősorban ezekkel magyarázható, hogy a harminc éve tartó javulás megállt, és az utóbbi években nem csökken az öngyilkosságok száma Magyarországon. Eleinte átmeneti jelenségnek tűnt, de mát öt éve nincs elmozdulás a holtpontról.

Magyarországon 1983-ban követték el a legtöbb öngyilkosságot, akkor 4911-en vetettek véget az életüknek.

Ezt követően azonban javulni kezdett a statisztika, a kilencvenes évek elején már csak négyezer körül volt az esetek száma, 2000-ben háromezer körüli, 2005-ben pedig már csak 2621 esetet regisztráltak.

A javulás egészen 2006-2007-ig tartott, azóta azonban az öngyilkosságok száma stagnál. Az évi 2400-2500 közötti esetszámmal Magyarország még mindig a világ élmezőnyébe tartozik a százezer főre jutó öngyilkosságok számát tekintve.

Már nem világelső, mint a nyolcvanas években, de Dél-Korea, Kazahsztán, Fehéroroszország, Guyana és Litvánia mellett a legrosszabb statisztikájú országok között van.

- Nagyon sokat vizsgáltuk, hogy miért állt meg az öngyilkosságok számának csökkenése. A legfontosabb ok egyértelműen a pszichiátriai ellátás helyzetének romlása. Az öngyilkosok kilencven százaléka ugyanis valamilyen pszichés betegségben szenved - állítja Rihmer Zoltán pszichiáterprofesszor. Szerinte a nyolcvanas évek tragikus mutatói azért tudtak olyan nagy mértékben javulni az elmúlt harminc évben, mert jelentős előrelépések történtek a pszichiátriai betegek, különösen a depressziósok kezelésében. (Ebben az időszakban nemcsak Magyarországon, hanem számos más európai országban is jelentősen csökkent az öngyilkosságok száma.)

Ez akadt meg 2007 körül többek között az OPNI bezárásával, illetve az akut pszichiátriai ágyak közel 25 százalékos csökkentésével. Ma már utolsók vagyunk a tízezer lakosra jutó pszichiátriai ágyszámot tekintve az unióban, egész Európában pedig csak Boszniában rosszabb a helyzet. Hozzáteszi: az ambuláns pszichiátriai ellátás helyzete sem jobb, mióta öt éve felére csökkent a finanszírozása.

- Az öngyilkosságra hajlamosító legfontosabb lélektani állapot a reménytelenség, kilátástalanság. 1988-ban az ország lakossága tele volt reménykedéssel, bizakodással. Az egész Európát megrázó válság ennek ellenkezőjét hozta, ezért gyanítható volt, hogy ismét emelkedni fog az öngyilkosságok száma - mondja Zonda Tamás pszichiáter, öngyilkosság-kutató. Rihmer Zoltán munkatársaival tavaly készített tanulmányt a gazdasági válság, a munkanélküliség és az öngyilkosságok számának alakulása közötti összefüggésekről.

- Az elhúzódó válság, a munkanélküliség növekedése, a kilátástalanság egyértelműen növeli az öngyilkosságok számát - hangsúlyozza. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden munkanélküli veszélyeztetett lenne, de tény, hogy közöttük nagyobb arányban vannak olyanok, akik depresszióssá válnak, öngyilkosok lesznek. Egy hazai vizsgálat is megerősítette azokat a nemzetközi kutatásokat, melyek szerint a munkanélküliek között kétszer-háromszor annyian lesznek öngyilkosok, mint a nyugdíjasok vagy a dolgozók körében. Egy másik, a tanulmány által idézett kutatásban tíz uniós ország, köztük Magyarország öngyilkossági és munkanélküliségi statisztikáit vetették össze.

Ez alapján megállapították, hogy Ausztria kivételével az összes vizsgált országban minimum öt százalékkal emelkedett az öngyilkosságok száma a 2007 és 2009 közötti időszakban, vagyis a válság kitörését követően. A munkanélküliség szintén hirtelen növekedést mutatott az érintett országokban 2008 után. Zonda Tamás szerint kultúránként változó, hogy mennyire függ össze a munkanélküliség mértéke és az öngyilkosságok aránya, a fejlettebb országokban erősebb a kapcsolat. Hozzáteszi: Magyarországon az emberek évtizedek alatt hozzászoktak a fusizáshoz, ügyeskedéshez, éppen ezért itthon a munkanélküliség nem tartozik a legjelentősebb rizikófaktorokhoz.

Rihmer Zoltán szerint fontos kiemelni, hogy nagyon ritka az olyan eset, amikor valaki egy ok miatt vet véget az életének. A motívumok általában összefüggenek, a mentális betegségek, a munkanélküliség, a magány, a rossz anyagi helyzet, az alkohol- vagy drogproblémák hatnak egymásra, erősítik egymást. Ami az öngyilkossági kísérletek számának alakulását illeti, a szakember elmondta, hogy egy befejezett, vagyis halállal végződő esetre általában 15-20 kísérlet jut. Ezek közül azonban nem mind jelenik meg az orvosi ellátásban, így nem lehetnek pontos adataink sem. A mentők statisztikáiból az derül ki, az utóbbi években a kísérletek száma is stagnál, illetve kismértékben növekszik.

Forrás: NOL

A tartalom megosztása

További hírek A kategória további hírei

« Vissza az előző oldalra