Hírek: Aktualitások
Iskolakrízis után jövőre jöhet az óvodakrízis (2013-05-23)
Elviselhetetlenül zsúfolttá válhatnak egyes óvodák jövőre, amin csak rontana a családi napközik óvodastátuszának megszüntetése. A „lefokozás” ellen több szervezet is tiltakozik, szerintük a tömegessé váló óvodák nem ösztönzik a gyerekvállalást.
Kétéves kora óta jár Anna fia családi napközibe. A szülők eredetileg óvodába szerették volna beíratni, de a környékbeli intézményekben nem volt hely, fél-egy óránál többet pedig nem akartak vele minden reggel utazni. Ahogy Anna fogalmaz: "nehezebb bekerülni az óvodába, mint a Harvardra". Fontos szempont volt az is, hogy a családi napköziben hatfős csoportok vannak, így az óvónők mindenkire oda tudtak figyelni. Mindez szemben a helyi óvodával, ahol egy nevelőre 25-30 gyerek is jut.
Jövőre azonban a II. kerületi anyukának is várhatóan kötelező lesz családi napközi helyett óvodába vinnie kisfiát, ha életbe lép a kormány tervezete. A minap derült ki ugyanis Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter egy írásbeli kérdésre küldött válaszából, hogy 2014 szeptemberétől mégsem járható ki családi napköziben az óvoda. A kormányzati érvelés szerint ugyanis a családi napközik – amelyeket lényegében bölcsődévé fokoznak le – nem nyújthatnak olyan szolgáltatást, mint az állami óvodák.
A miniszter szerint "a családi napközi nem minősül intézménynek, hiszen mérete és a családot mintázó működési módja különösen alkalmassá teszi arra, hogy akár a szolgáltatásnyújtó saját otthonában is működőképes legyen. A családi napközi nem helyettesíti és nem is helyettesítheti az óvodai nevelést, mivel nem köznevelési intézmény, ebből fakadóan nem is láthat el köznevelési feladatokat sem". Más kérdés, hogy egy 2008-as, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által megrendelt tanulmány viszont azzal érvelt a családi napközik mellett, hogy "a kis létszámú gyermekcsoport lehetőséget teremt az egyes gyermek fejlettségét, egyéni szükségleteit figyelembe vevő felügyeletre, gondozásra".
Ovis matematika
Hogy a döntésüknek mi lesz a hatása, arra Balog már nem tér ki. Pedig ugyancsak jövő ősztől hároméves kor felett kötelezővé válik az óvodáztatás, amivel a kormány becslése szerint közel 30 ezerrel több gyerek járna jövőre óvodákba. És hát az óvodák túlzsúfoltságát eddig is számos szülő kifogásolta, erre nyújtott részben megoldást a családi napközik intézménye, ami a szülőknek havi 20-50 ezer forintba kerül. Az általunk megkérdezett, családi napközit üzemeltető óvónők szerint a leggyakoribb indok, amiért a hivatalos óvodák helyett hozzájuk írattak be gyerekeket, az pont az ott előforduló nagy csoportlétszám volt.
 |
Családi napközi Fotó: Túry Gergely |
Azt a Köznevelési Államtitkárság is elismeri, hogy 33 ezerrel több férőhely kell, de mondják: erre tízmilliárd forintot különítettek el. Problémát okozhat azonban, hogy bár összességében, országos szinten lesz elég férőhely, helyi szinten nem biztos, hogy az óvodák képesek lesznek fogadni minden gyereket. Főleg Budapesten és a nagyvárosokban okozhat problémát a túlzsúfoltság, emiatt a kormány ugyanahhoz a megoldáshoz nyúlhat, mint az idei beiskoláztatási káoszban: emelhetik a maximális csoportlétszámot, csökkenthetik az egy főre jutó kötelező alapterületet az óvodákban, hogy azonos méretű helyre több óvodást lehessen szabályosan beíratni. Így előfordulhat, hogy akár 30-35 feletti csoportok is indulnak majd, amelyekre két óvónő és egy gondozó juthat.
Nem egészséges
A hvg.hu-nak nyilatkozó budai anyuka vitatkozik a minisztérium érvelésével. Szerinte érthetetlen, miért nem alkalmas egy családi napközi óvodai nevelésre. "A napköziben, ahova eddig járt a kisfiam, ugyanúgy verseket tanultak, rajzoltak, ragasztottak a gyerekek, anyák napján ünnepséget tartottak, mint egy hagyományos óvodában, az egyetlen különbség az volt, hogy kevesebben voltak. Nem tudom, mi az a plusz, amit Balog szerint csak a hivatalos óvodákban kaphatnak meg a gyerekek." Az általa választott családi napköziben egy csoportban hat kicsivel foglalkozott két óvónő, képzett óvodapedagógusok, így sokkal több figyelmet tudtak szentelni egy-egy gyerekre, könnyebben tudtak rendet tartani. "Ha valami konfliktus alakult ki két gyerek között, például a játékok miatt, az óvónők egyből be tudtak avatkozni és megakadályozni, hogy összeverekedjenek. Egy 30 fős csoportban legfeljebb megbüntetni tudják a gyerekeket, miután már megtörtént a baj.
"Nemcsak gyermekmegőrző vagyunk, képzett óvodapedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel. Az iskolaérettség tekintetében az állami óvodáknál sokkal jobbak a mutatóink, tavaly a kikerülő gyerekek 100 százalékát iskolaérettnek találták” – mondta a hvg.hu-nak Szabó Judit, az érdi Csimota Angol-Magyar magánóvoda tulajdonosa. A hivatalosan családi napközinek minősülő intézményben csoportonként hét gyerekkel foglalkozik két óvodapedagógus. Szabó cáfolta azt a tévhitet, mely szerint a fizetős intézményekbe csak jómódú szülők gyerekei járnak. „A jobbmódú családok mellett ugyanúgy járatják ide a gyerekeiket hátrányos helyzetű szülők, akiket a helyi családsegítő szolgálat támogat. Nem azért magas tehát az iskolaérettség, mert már eleve jól szituált családokból kerülnek hozzánk a gyerekek. Többen egyébként azért jöttek ide, mert a környéken már sehova sem tudták elhelyezni a gyerekeiket.”
 |
| Fotó: Stiller Ákos |
Mint mondta, bár Érden négy óvoda is működik, már most előfordul, hogy egy-egy gyerek sehova sem jut be, ezért íratják be hozzájuk, vagy másik családi napközibe. Szerinte nagyon komoly beruházásokra, új óvónők felvételére lenne szükség ahhoz, hogy a mostani állami óvodák ennyi gyereknek minőségi nevelést adjanak. "Azt sem tartom kizártnak, hogy egyes állami óvodák arra kényszerüljenek, hogy a szülőktől szedjék össze az új alkalmazottak fizetéséhez szükséges összegeket” – tette hozzá.
Hasonló helyzetről számolt be Hamar Júlia, a halásztelki Jázmin Családi Napközi vezetőhelyettese. A részben önkormányzati pénzből működő napköziben csoportonkét öt gyereket felügyel két OKJ-s gyerekgondozó egy, teljesen az óvoda által használt kertes magánházban. Az intézmény kiemelten foglalkozik az asztmás és más légúti betegségekben szenvedő gyerekekkel, az udvarán a tünetek enyhítésére alkalmas sókunyhó van. „Azok, akik megtehetik, hogy otthon maradjanak a gyerekkel, már inkább be sem íratják őket óvodába, hanem hosszabb időre gyesre mennek, mások bébiszittert hívnak” – mondta Hamar Júlia. „Ma Halásztelken két óvoda, egy református és egy önkormányzati működik. Mindkettőből már tavaly szeptembertől több szülőt elküldtek, mondván, nem lesz hely a gyereknek. Az önkormányzati óvodában már így is túllépték a törvényben meghatározott maximális csoportlétszámot, egy csoportban 26 gyerekre vigyáz két óvónő.” A Jázmin óvodában szintén rendkívül magas, közel ötszörös túljelentkezés volt tavaly, előfordult, hogy más településekről is ide hozták szülők a gyerekeiket.
"A legjobb óvónő se tudna kezelni 50 gyereket"
A családi napközik lefokozása ellen foglalt állást a Népesedési Kerekasztalban is részt vevő Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom is, amely a jelenlegi kormány számos gyerekvállalással kapcsolatos programját is támogatja. „Tény, hogy kevés a férőhely, a meglévő intézmények ezért sokszor már az elviselhetetlenségig túlzsúfoltak. Ez sem a gyermekeknek, sem a családoknak, sem a gondozóknak, pedagógusoknak nem elfogadható. Szerencsére 20 éve színesíti a napközbeni kisgyermekellátás palettáját a családi napközi mint ellátási forma. Ez a mindig kis létszámú, rugalmas kisgyermekellátás képes a 0-14 éves korosztályban a helyileg fellépő igényekre gyorsan és olcsón, emellett megfelelő minőségben reagálni” – írták közleményükben.
Székely András, a mozgalom vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, az egyik legnagyobb probléma Magyarországon a gyerekvállalással, hogy hiányoznak az atipikus, vagyis rugalmas munkahelyek, ahol a munkaidőt a gyerekneveléshez lehet igazítani. Ezen segíthetnek többek között a családi napközik. Székely szerint most is sokan vigyáznak feketén gyerekre, mert sokaknak nincs pénze a család napközik költségeire, mégsem akarják őket a túlzsúfolt állami óvodákba rakni, ezért lenne szüksége szerintük – egy megfelelő akkreditációs rendszer mellett – a családi napközik elismerésére és állami támogatására.
 |
| Fotó: Túry Gergely |
„Egy akkreditációs rendszerre azért lenne szükség, hogy képzettség nélkül ne nyithasson bárki magánóvodát. Viszont ha a megfelelő képzettségű szakemberek dolgoznak a családi napközikben, azok ugyanúgy alkalmasak lehetnek a gyerekek szocializációs nevelésre és készségfejlesztésére, mint a hagyományos óvodák, ahol így az óvónőknek több idejük maradna egy-egy gyerekkel foglalkozni. Ezzel szemben 30-50 fős csoportok mindenképpen minőségromláshoz vezetnek, ennyi gyereket a világ legjobb óvónője sem tudna kezelni” – fogalmazott
Mint mondta, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom egyik legfontosabb eredményének tartja, hogy elérték: mind az öt parlamenti frakció nyilatkozatban vállalta, kormányra kerülve és ellenzékben is támogatják majd a gyerekvállalást, a családi napközik lefokozása viszont szerinte nem biztos, hogy ebbe az irányba mutat, bár „nem vonja kétségbe” a kormány jó szándékát.
A mozgalom egyébként a hároméves kortól kötelező óvodáztatást is aggályosnak tartja, főleg, ha a család maga is képes lenne otthon ellátni, nevelni a gyereket. Szerintük az óvodák nem állnak készen több tízezer új gyerek fogadására, ellenben az fontos, hogy az iskola előtti utolsó évben legyen kötelező óvodába járni.
Van elég óvoda, csak rossz helyen
Az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) szerint ezzel szemben nem alapozza meg semmi azt az aggodalmat, hogy a családi napközik lefokozása csökkentené a gyerekvállalási kedvet. „Az óvodák átlagosan 90 százalékos férőhely-kihasználtsággal működnek, így nem indokolt általánosságban túlzsúfoltságról beszélni. Gondot legfeljebb a férőhelyek egyenlőtlen eloszlása jelent már évek óta. Ezt a kormány igyekszik a célirányos férőhelybővítéssel, új óvodák építésével orvosolni” – válaszolta a minisztérium sajtóosztálya a hvg.hu arra vonatkozó kérdésére, milyen hatással lehet a változás az óvodák telítettségére és áttételesen a gyermekvállalási kedvre.
Szerintük a családi napközik „működési módja inkább hasonlít egy nagycsaládra, mint egy intézményes ellátásra, ezért maga a családi napközi nem is minősül intézménynek, csupán szolgáltatónak. A családi napköziben a szolgáltatásnyújtó személy tekintetében ugyan jogszabály nem tiltja jelenleg sem az óvodapedagógus alkalmazását, de annak teljesülésével a családi napközi még nem feleltethető meg a köznevelési intézmény, jelen esetben az óvoda működésével szemben támasztott szakmai és jogszabályi követelményeknek.”
 |
| Fotó: Túry Gergely |
Az óvodák terheltségével kapcsolatban megjegyezték, szerintük nem indokolt túlzsúfoltságról beszélni, mivel „átlagosan és településenként, fővárosi kerületenként, nem mutatható ki a 100 százalékos óvodai férőhely-kihasználtság.” A családi napközik egyébként sem tudnák tehermentesíteni az óvodákat, mivel „nem azonos feladatot ellátó intézményekről beszélünk”. A minisztérium szerint a férőhelyekről beszélve számba kell venni a gyerekszám csökkenését is. „A demográfiai adatok szerint a 3-6 éves korosztály létszáma 2012-höz képest 2013-ban 1838, 2014-ben, a 2013. évi adathoz képest 10 611 fővel csökken. A háromévesek száma a 2012. évi népességadathoz képest 2013-ban 3369 fővel, a háromévesek száma a 2013. évi népességadathoz képest 2014-ben 6363 fővel kevesebb. A rendelkezésre álló adatok szerint a meglévő férőhelyek száma, a megkezdődött bővítések biztosítják a gyermekek elhelyezését.”
Elvileg megkerülhető
Kiskapu azonban maradhat a családi napközik és az óvodák számára is. A vonatkozó jogszabályi előírások ugyanis lehetőséget fognak biztosítani, hogy azon gyermekek esetében, akik felmentést kapnak az óvodába járás kötelezettségének teljesítése alól, a családi napköziben jogviszonyt létesíthetnek, ahol a gyermek napközbeni ellátását fogják biztosítani. Így a megmaradó családi napközik elvileg továbbra is nyújthatnak óvodai szolgáltatást, amennyiben a szülők ehhez igazolást tudnak szerezni.
Szintén nyitva áll a lehetőség a családi napközik előtt, hogy magánóvodai státuszt szerezzenek, bár ennek a kritériumai viszonylag magasak. Többek között nagyméretű kertet, 6x10 méteres tornatermet kell működtetni, illetve több óvodapedagógust alkalmazni. Szabó Judit, a Csimota Óvoda tulajdonosa elképzelhetőnek tartja, hogy ezt a megoldást válasszák, mivel a követelmények nagy részét már teljesítik, csupán a tornatermet kellene felépíteniük, amire azonban „nem biztos, hogy lesz pénz”. Hamari Júlia, a Jázmin Családi Napközi vezetőhelyettese ellenben biztos abban, hogy nem lesz keretük a magánóvodává váláshoz, ezért jövőre valószínűleg már csak bölcsődeként fognak működni.
Forrás: HVG