Hírek: Aktualitások
Valami elromlott, nehéz lesz kijavítani (2013-05-24)
Már az ötödik éjszaka csendjét törik meg a dühöngők a svéd fővárosban. Gyújtogatók járják a külvárosokat, a rasszizmus, a kirekesztés és a nyomor ellen tiltakoznak egyre több helyen.
Már az ötödik éjszaka csendjét törik meg a dühöngők a svéd fővárosban. Gyújtogatók járják a külvárosokat, a rasszizmus, a kirekesztés és a nyomor ellen tiltakoznak egyre több helyen. Bár a svédek híresen türelmesek és nyitottak, a csodálatosnak tartott jóléti államuk mégsem tudott mit kezdeni a bevándorlók tömegével.
Ötödik éjszaka dúlnak zavargások a svéd főváros, Stockholm külvárosaiban. Péntekre virradó éjjel legalább 30 autót, egy iskolát, egy bölcsödét és egy rendőrőrsöt gyújtottak fel a randalírozók. A tüzeket hamar megfékezték a tűzoltók. Az előző éjjel durvább volt, akkor 340 autó esett áldozatául a zavargók dühének. A stockholmi rendőrök szerint eddig több mint egy tucat embert tartóztattak le - többségüket gyújtogatás miatt -, és egy sérült rendőrről érkezett hír. A hatóságok aggódnak, hogy a kedélyek még messze nem nyugodtak le, ezért csütörtökön bejelentették, hogy az ország más részeiről hívnak erősítést.
A zavargások öt nappal ezelőtti kitörése óta napközben sincs nyugalom az érintett külvárosokban, szerdán például fiatalok tömegei garázdálkodtak az utcákon, köveket dobáltak, ablakokat törtek be, autókat tettek tönkre. A nyugtalanság más városokra is átterjedt, csütörtökön a délen fekvő Malmőben is lángba borult két kocsi.
A zavargások egyelőre csak a bevándorlók által lakott negyedeket érintik. "Stockholm déli meg nyugati részén vannak, ott, ahol sok a bevándorló, arabok meg négerek. Ezek csináljak a balhét, a fiatalok - írta az [origo]-nak a Stockholm közelében élő Attila. Az [origo] által megkérdezett Stockholmban élő magyarok egybehangzóan állították, hogy a város többi részében nem sokat érezni az egészből, legfeljebb a szokásosnál több rendőr utcai jelenléte utal arra, hogy valahol valami nincs rendben.
"Egyik éjjel a házunktól nem messze felgyújtottak pár autót, de nem láttunk belőle semmit. Kiszaladtunk megnézni, hogy az én autóm ég-e, de kint síri csend volt, tüzet sem láttunk csak az égő gumik szagát lehetett érezni töményen" - írta a Stockholmban élő Márta, aki szerint viszont amerre ő jár, "a hangulat változatlan, az utcák ugyanolyan rendezettek", igaz, rendőrből érezhetően több van. "Az ablakunk alatt esténként mostanában legalább óránként elmegy járőrautó." . "Én, mint fehér ember, aki kellemes környéken lakik, semmit nem érzékeltem a saját bőrömön" - válaszolta a Svédországról blogot író stockholmi magyar, Bandi is.
A balhék közvetlen kiváltó okaként egy 69 éves férfi lelövését emlegetik. A Husby városrészben élő férfihez a szomszédok riasztották a rendőröket még tíz napja, mivel egy machetével hadonászott. A környék 11 ezer lakójának 80 százaléka bevándorló. A rendőrök kiérkezésekor a férfi bement lakásába, majd az erkélyről fenyegetőzött, szemtanúk szerint azt kiabálta a rendőröknek, hogy megöli őket. Mivel szép szóval nem tudták rávenni, hogy letegye fegyverét, és kiderült, hogy egy nő is van a lakásban, a rendőrök behatoltak, hogy elfogják. Utóbb azt mondták, fenyegetve érezték magukat, ezért rálőttek. A szemtanúk 5-6 lövést hallottak. A férfi kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe, az ügy körülményeit még vizsgálják.
Ugyan az ügy miatt sok kritika érte a svéd rendőröket, a beszámolók szerint a hatóságok igyekeznek higgadtan kezelni a helyzetet. Elsősorban a közösségek vezetőit, mecsetek imámjaival igyekeznek kapcsolatot kialakítani, hogy segítsenek megfékezni a zömében fiatal randalírozókat. Az [origo] által utolért magyarok szerint a svéd rendőröktől alapból távol áll az erőszak, "feleslegesen nem keménykednek. Intézkedés alatt kedvesek, nagyon nyugodtak és profik" - írta az egyik kint élő magyar. "A tipikus svéd járőr az utcán mosolyogva rád köszön".
Máshogy látják ezt azonban a bevándorlók. "Itt intézményes a rasszizmus" - idézte a Thelocal.se angol nyelvű svéd lap Rami al-Khamisi egyetemistát, a külvárosi szociális helyzet javításán dolgozó Megafonen csoport alapítóját. Szerinte a zavargás csak "a városlakókkal, a szomszédjainkkal szembeni rendőrségi brutalitásra, adott reakció". Rouzbeh Djalaie a Norra Sidan nevű helyi lap munkatársa szerint pedig a rendőrök gyakran mindenféle indokok nélkül igazoltatják a fiatalokat, sőt azt állítja, a zavargások alatt egyesek közülük egyszerűen majomnak, patkánynak, niggernek nevezték a fiatalokat.
Bandi az illegális bevándorlók kiszűrésére indított Reva projectet emlegette, mint ami szintén nagy felháborodást okozott, és hozzájárult a zavargásokhoz vezető elégedetlenséghez. A Reva project keretében a rendőrök a metróban állították meg az ingázókat, és ellenőrizték papírjaikat. A februárban indult akció, amelynek keretében a rendőrök gyakorlatilag bőrszínük alapján igazoltatták a metró utasait, nagy botrányt keltett, március elején be is fejezték.
A zavargásokhoz vezető problémák azonban nem idén kezdődtek. A bőkezű szociális rendszeréről, a háborúk és a gazdasági nehézségek elől menekülőkkel szembeni nyitottságáról híres Svédországban az 1990-es évektől kezdődően fokozatosan leépítették az előtte évtizedekig működő állammodellt, ami miatt minden fejlett OECD-tag országnál gyorsabban nőttek a társadalmi különbségek az utóbbi 25 évben - írja a Guardian brit lap.
Ugyan az átlagos életszínvonal még mindig az elsők között van uniós tagállamok között, de az utóbbi évek kormányzati intézkedései nem voltak képesek visszaszorítani a fiatalok körében magas munkanélküliséget, amely leginkább a bevándorlókat sújtja. Míg az őshonos svédek körében 6 százalékos a munkanélküliség, a lakosság 15 százalékát - ami észak-európai államokban a legmagasabb - kitevő bevándorlók 16 százalékának nincs munkája. A svéd kormány egyik felmérése szerint a bevándorlók lakta városrészek lakossága harmadának soha nem volt munkája, vagy nem tanult semmilyen iskolában.
A tavaly Svédországba érkezett 103 ezer bevándorló közül közel ráadásul 44 ezer menekültkérő volt, amelyek fele a szíriai, afganisztáni, szomáliai konfliktusokból menekült el. Az ENSZ adatai szerint a 44 iparosodott ország közül Svédország a negyedik a menekültkérők számát tekintve, és második, ha a lakossághoz mért számukat nézzük. A svéd zavargások hasonlóak a két évvel ezelőtti londoniakhoz, illetve a 2005-ös franciaországiakhoz, igaz, kevésbé látványosak, mert még nem kísérik a dühöngőket fosztogatók.
A bevándorlókról szóló vitát azonban felszították az erőszakos események. A bevándorlásellenes Svéd Demokrata Párt - amely egy évvel a következő választások előtt a harmadik legnépszerűbb - azonnal kijárási tilalom bevezetését követelte. A felvetést a többség elutasította, de a BBC szerint egyre csökken Svédországban a bevándorlást támogatóinak korábban túlnyomó többsége.
Ráadásul úgy tűnik, hogy a nagylelkűségéről és nyitottságukról híres Svédországban valami elromlott. Sok bevándorlót nem sikerült integrálni, erős a szegregáció, sok bevándorló nem is érintkezik svédekkel, meg sem tanulta a nyelvet, "mert a kerületükben bőven elég a saját anyanyelvük" - írta egy kint dolgozó magyar asszisztens, aki szerint sok civil egyesület próbál ezen javítani. Ennél azonban valószínűleg többre van szükség. Egy BBC-nek nyilatkozó malmöi szociológus szerint nagyon sok állami pénzt kellene fektetni abba, hogy megtanítsák svédül a második és harmadik generációs bevándorlókat, de "szüleik generációja valószínűleg elveszett az integráció szempontjából".
Forrás: ORIGO